Húsvéti ünnep

Húsvét hétfő a húsvét vasárnapi főünnepet követő nap, amely Magyarországon munkaszüneti nap. A keresztény egyházban ezen a napon nincs különösebb jelentősége, de a néphagyományban sok szokás és szimbólum kapcsolódik hozzá. A legismertebb ezek közül a locsolkodás és a tojásfestés.

A locsolkodás a vízbevető hétfő másik neve, amely arra utal, hogy ezen a napon a fiúk és férfiak meglocsolják a lányokat és asszonyokat vízzel vagy kölnivízzel. Ezzel azt fejezik ki, hogy kívánják számukra az egészséget, a termékenységet és a szépséget. A locsolásért cserébe piros vagy hímes tojást vagy csokoládét kapnak. A locsolkodás eredete nagyon régi, már a 17. században is említik írásos források. A víz megtisztító és megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak.

A tojásfestés is ősi hagyomány Magyarországon, amely már a honfoglalás előtti időkből származik. A tojás az életet és az újjászületést jelképezi, ezért fontos szerepet játszik a tavaszi ünnepekben. A tojásokat különböző módszerekkel díszítik: festik, mártogatják, karcolják, viasszal mintázzák vagy matricával ragasztják. A leggyakoribb szín a piros, amely Jézus vérét és a szerelmet is szimbolizálja. A tojásokat ajándékozzák egymásnak vagy elrejtik a gyerekeknek.

Húsvét hétfő egy vidám és színes ünnep, amely ötvözi a keresztény és a pogány hagyományokat. Ezen a napon az emberek örülnek Jézus feltámadásának és a tavasz eljövetelének.